A forralt bor fogyasztása térségünkben valóságos szertartásnak számít, népi hagyatékunk részét képezi, természetesen Európa más országaiban is kedvelt ital. A forralt bor a franciáknál vin chaud, a lengyeleknél grzaniec, németeknél glühwein, a moldovaiaknál izvar. Mivel a régi időkben a bor gyakran megsavanyodott, elődeink forralással és fűszerek hozzáadásával újra fogyaszthatóvá tették. Elkészítésének módja azonban tájegységenkét némiképp különbözik. Egy biztos, bor van benne, cukor, na meg sokféle fűszer egyvelege. Vörös- és fehérborból egyaránt készíthető. Mézzel vagy cukorral, fahéjjal, szegfűszeggel, gyömbérrel, illetve korianderrel fűszerezik, aminek köszönhetően az ízélmény tovább fokozható. Újabban - az ízpreferenciától függően - ízesítésére narancs-, vagy citromhéjat, gyümölcsdarabokat, különféle magvakat is tesznek bele.
A borrajongók bizonyára ismerik a forralt bor egy speciális fajtáját a glöggöt, amit az északi terület országaiban fogyasztanak, főként Svédországban. Az 1880-as évekből származik Gustava Björklund receptje: végy egy üveg vörösbort, keverd össze fele annyi vízzel, tégy bele három összetört szegfűszeget, néhány darab fahéjat, egy kevés cukrot, és tálalás előtt főzd egy kicsit. Az alap glögg az idők folyamán egyre erősebbé vált, ami abból adódik, hogy fokozatosan áttértek a ízesebb karamell használatára, amely úgy készült, hogy a glögg fölé egy szitát tettek, erre szórták a cukrot, a glögg gőzét meggyújtották, és a többit az égő alkoholra bízták. Ehhez elengedhetetlen, hogy a glögg alkoholtartalma 40 fok körüli legyen. A svédek anno több fűszert is adtak a glögghöz, a mai boltokban is kapható glöggnek azonban már vajmi kevés köze van az eredetihez.
A klasszikus forralt bort lehet vízzel vagy teával hígítani, de lényeges, hogy az alapbor kifogástalan minőségű, mellékíztől mentes legyen. A megnevezése ellenére a forralt bort nem szabad felforralni, mivel akkor elillan belőle az alkohol. Hozzávetőleg 78 fokon le kell venni a tűzről, ekkor még néhány percig hagyjuk rajta a fedőt, mivel az alapanyagok ekkor adják ki igazán magukból az ízüket.
Alaprecept: 1 l vörösbor, 1 rúd fahéj, kevés szegfűszeg/szegfűbors, ízlés szerint cukor vagy méz szükséges. Akik szakítani akarnak a hagyománnyal, vörösbor esetén próbálják ki chili, narancshéj és rum egyvelegével. Fehérbor esetében pedig rummal, vaníliával és/vagy gyömbérrel. Az ízvilág hársfavirágmézzel-, vagy víz helyett hígításként hársfateával is fokozható.
Nátha esetén is gyógyír lehet, ha az alapfűszereken kívül félbevágott csípős paprikát teszünk bele.